Oldalak

2013. június 10., hétfő

2. évad/ 8. fejezet: Helyzet

Sziasztok!
Dorinz*-* ezt is neked lehet köszöni. (már megint) Olyan csodás dolgokat írtál nekem ami 1 heti örömömet okozta. Most ez miatt nem is tudtam betartani a komi határ. Valahogy megszeretném köszönni és gondoltam erre a legalkalmasabb egy rész. Ha esetleg van köztetek olyan akit megszeretne ismerni az nyugodtam írhat nekem erre az e-mailra: dodo1198@gmail.com (tárgy az legyen)

Ez most furcsa rész lett. Még mindig nem jöttem rá, hogyan tudtam ilyet írni. :D

Na jó olvasást! És bocsi, hogy ilyen későn érkezett a rész! Szeretlek titeket! (Dorinz *-* az előző résnél válaszoltam a komidra, ha érdekel nézd meg! )

2 KOMI UTÁN JÖN A RÉSZ + egy kis idő.( egy felhasználótól 2 kapott komi nem kettőnek számít!)




(Ezt csak úgy. Saját szerkesztés a városról ahol élek)







Figyelem a rész nem valós eseményeket tartalmaz! (itt azt értem, hogy ami történ Do- val az a való életben nem történhet meg)


Ezt hallgassátok hozzá, ha lejárt indítsátok újra!

... * ~ Liam szemszöge ~ * ...

- Hahó itt vagy még?
- Aha... Bocsi csak sokkolt egy kicsit a hír. Kitartást haver, biztos minden jóra fog fordulni, ne aggódj. Ha meg tudsz valamit szólj, de most mennem kell, bocsi.
- Oké, majd szólók.
Idegeskedve ültem tovább. Eddy próbált felvidítani  nagyon aranyos kisgyerek. Olyan 10 perc után meg is csörrent a telefonom. S lehető leggyorsabban kaptam fel.
- Szia Liam! Kijöttünk az orvostól, azt mondta, hogy váltózó az időtartama  az ilyen fajta emlékezet kiesés. Lehet akár pár napos, de akár pár hónapos is. Sőt az is előfordulhat, hogy újra és újra újulhat, olyan mértékbe, hogy ha találkoztok, akár el is felejtheti az egészet. Sajnos ez csak a te személyiségednél fordulhat elő. Ezt úgy értette az orvos, hogy az mindenre fog emlékezni az aznapról, kivéve rád. Reméljük a legjobbakat, és sajnálom.
- Oké, köszönöm, hogy értesítettél. Most haza megyek, ha nem gond, de ha lehet holnap eljönnék.
- Rendben, szívesen várunk. Szia.
- Szia.
Elköszöntem a kis sráctól, aki még szerette volna, hogy maradjak. Megegyezünk annyiban, hogy holnap eljövök. Haza siettem, tiszta ideg voltam. Azért imádkoztam, hogy ne mennyek neki semminek. Berontottam a házba. Mindenki a konyha szerűségben volt, vacsihoz készülődtek.
- Sziasztok! - hangomban az összevisszaság érződött.
- Szia Liam! Na mi a helyzet?- sietett oda hozzám Hazza.
Elmondtam neki azt amit tudtam. Furcsa volt, de nem foglalkoztam vele. Megkajáltam és felvonultam a szobámba. Letusoltam, bedőltem az ágyba és lepörgettem magamba a szép közös emlékeket. Elaludni nem tudtam. Folyamatosan őt láttam magam ellőtt, éreztem érintéseit az emlékkelek együtt. Szerintem könnybe is lábadt a szemem. Kopogás zavart meg. Az én kedves és egyik legjobb barátom lépet be, Zayn. Nyúzottan ráemeltem csillogó tekintetem, viszont most nem a boldogságtól ragyogott ahogy szokott, hanem a sós, égető könnyektől. Nem engedtem ki őket, de pár csepp megszökött a szemem fogságából. Küzdöttek a kitöréssel, de nem hagytam magam, inkább égesse csak a szemem, mintsem kiadjam magamból. Még nem, ennek nincs itt az ideje! Nem fogom feladni. Most lehet nem emlékszik rá, és semmi olyan dologra ami kettőnk között történt, de nem hagyom magam. Küzdeni fogok azét, hogy újra belém szeressen. Ha kell minden nap újra és újra elmegyek hozzá. Újra építem mind azt amit eddig sikerült felépítem, már csak azt tudom remélni, hogy némi hozzákeveredése lesz. Zayn addig szép türelmesem várt míg én ezt lepörgettem magamba. Ott ült mellettem az ágyon és ismét rá néztem. Ülő helyzetbe tornáztam magam, igazából nem volt kedvem.
- Elmondod?- nézett rám érdeklődően.
Bólintással jeleztem neki, hogy igen. Vártam egy keveset míg azt nem éreztem, hogy a torkomban lévő szúrós gombóc mérete nem csökken.
- Ma voltam a családjánál...- elmeséltem az elejétől a végéig neki.- Eltud képzelni milyen szar érzés ez? 2 órával ezelőtt boldogan ölelkeztünk és nagy vidáman vallottuk be egymásnak szerelmünket. Most meg? Azt se tudja ki vagyok. Belőlem semmire se emlékszik. Legszívesebben szétüvölteném magam és utat engednék a könnyeimnek, de nem fogom megtenni. Nem adom meg az életnek azt az örömöt, hogy lásson magamba zuhanni, csak azért mert elvette tőlem azt ami nekem a világon a legfontosabb. Ez szar érzés, de vissza szerzem! Bocsi, hogy így kiadtam magamból ezt.
- Liam ne hülyéskedj már, azért vannak a barátok, hogy meghallgassák egymást. Nagyon rossz érzés lehet, én el se tudnám viselni ha Sandyvel történne ilyen és rám egyáltalán nem emlékezne. Az tuti, hogy én már az egész szállodát romba döntöttem volna. Erős vagy, ezért irigyellek is, de büszke vagyok rád. Annyira jó, hogy a barátomnak mondhatlak. Uha, gondok vannak, át csaptam érzékenységi rohamba.- nevette el magát, amire nekem is muszáj volt elmosolyodnom.
- Köszi, mindenért. Jól esett ezt kiadnom magamból. De ha nem haragszol szeretnék aludni, holnap délelőtt elszeretnék hozzá menni, mert este meg már koncert lesz.
- Rendben megértelek. Na szia.
- Szia.
Álom igazán még most se jött rám, csak össze vissza forgolódtam az ágyban. Gondoltam egyet gyors és felugrottam twittere. vissza követtem pár rajongót, majd kiírtam valamit: " Minden percet éljetek meg együtt, kitudja mikor veszíted el Ő-t" és ezt " Ha bármi rossz történik, ne add fel, hanem küzdj! Nem érdemli meg a élet/ sors, hogy lásson téged szenvedni  Ne add meg neki ezt az örömöt!" . Kijelentkeztem és vissza dőltem a párnára. Nem volt kényelmes a már majdnem megszokott ágy. Most úgy éreztem mintha az úttesten feküdnék, fejem alatt egy betontömbbel és várom a nagy sebességgel jövő kamiont, ami szépen elüt. Rossz érzés volt, így ki is keltem és az ablakhoz sétáltam. Korom sötétség lengte be az egész területet  Néha- néha felvillant a távolban a kocsik fénye, meg a lámpa adott némi fényt. Most sehol semmi varázslatost nem láttam. A hold is keservesen feküd az égbolton kifli formában... de lehet csak nekem ragyogott olyan szomorúan. Gyors megráztam fejem, hogy ezek a rossz kedvű gondolatok tova szálljanak belőlem. Reménykednem, reménykednünk kell abban, hogy csak pár napig tart majd ez a helyzet, de azért én mindent megfogok tenni azért, hogy a közelembe legyen.


---------------------------------------------------------------------


Ha esetleg van köztetek olyan akit megszeretne ismerni az nyugodtam írhat nekem erre az e-mailra: dodo1198@gmail.com (tárgy az legyen)

2 KOMI UTÁN JÖN A RÉSZ + egy kis idő.( egy felhasználótól 2 kapott komi nem kettőnek számít!)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Annyira jóóóóóóók!
kövit!!! <3

Dorinz *.* írta...

Imádom!! :D bocsi, hogy eddig nem írtam, csak nagyon nem èrtem rà, és mihelyt lett egy kis szabadidőm ugy gondoltam, hogy irok is, nehogy azt hidd, hogy elfeletkezdtem rólad!! :D a kapcsolatot is felveszem veled, mihelyt helyre jön nàlam a freemail, mert most épp szorakozik velem :D az ajándèkot is küldöm lassan, mihelyt egy kicsit több idöm lesz!! :D nagyon gyorsan kövit!! Pusziii <3